Pénzmosás elleni és ügyfél-azonosítási szabályzat (AML / KYC)

A jelen szabályzat a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és visszaszorítására irányuló eljárásokat, valamint az ügyfél-azonosítási (KYC) kötelezettségeket határozza meg. A tevékenység a 2017. évi LIII. törvény (a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról), az 1991. évi XXXIV. törvény (a szerencsejáték szervezéséről), valamint az Európai Unió vonatkozó irányelvei alapján történik. A szabályzat célja átlátható keret biztosítása az ügyfél és a szolgáltatás nyújtója közötti jogviszonyban alkalmazott azonosítási, átvilágítási és jelentési eljárásokhoz.

1. Jogszabályi háttér és hatóságok

A szerencsejáték-szolgáltatók működését Magyarországon a Szerencsejáték Felügyeleti Hatóság (SFO) felügyeli, amely az engedélyezésért és az ellenőrzésért felel. A pénzmosás elleni szabályozás tekintetében irányadóak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vonatkozó iránymutatásai is. A belső AML-politika az engedélykérelem részeként kerül benyújtásra az SFO részére, és legalább háromévente felülvizsgálatra kerül. A szabályzat az Európai Unió 4., 5. és 6. pénzmosás elleni irányelvének (AMLD) magyar jogba történt átültetésén alapul.

2. Ügyfél-átvilágítás (CDD) kötelező esetei

Ügyfél-átvilágítási eljárás (Customer Due Diligence, CDD) alkalmazandó az alábbi esetekben:

• új ügyfélkapcsolat létesítésekor
• ha egy egyszeri tranzakció vagy fogadás értéke eléri vagy meghaladja a 600 000 HUF összeget
• ha bármely tranzakció értéke eléri vagy meghaladja a 4 500 000 HUF összeget
• gyanús tevékenység vagy adat felmerülése esetén
• ha a korábban rögzített ügyféladatok pontosságával kapcsolatban kétség merül fel

Az átvilágítás során az ügyfél személyazonossága, lakóhelye és egyéb releváns adatai kerülnek ellenőrzésre.

3. Azonosításhoz szükséges adatok és dokumentumok

3.1. Természetes személyek

Természetes személy ügyfél azonosítása során az alábbi adatok rögzítendők:

• teljes név (vezetéknév és utónév)
• születési hely és idő
• állampolgárság
• anyja születési neve
• lakóhely (állandó lakcím)
• személyazonosító okmány típusa és száma

Az adatok igazolására érvényes, hatóság által kiállított, fényképes személyazonosító okmány (személyi igazolvány, útlevél vagy vezetői engedély) szükséges. A lakóhely igazolására közüzemi számla, bankszámlakivonat vagy egyéb hivatalos dokumentum fogadható el, amely a kibocsátás időpontjától számítva nem lehet 90 napnál régebbi.

3.2. Jogi személyek és meghatalmazottak

Jogi személy ügyfél esetén rögzítendők:

• a cég neve
• székhelye
• cégjegyzékszáma
• a képviseletre jogosult személy(ek) adatai
• a tényleges tulajdonosok (beneficial owners) azonosításához szükséges adatok

Meghatalmazott útján történő eljárás esetén a meghatalmazás érvényességét, terjedelmét, valamint a meghatalmazott személyazonosságát is ellenőrizni kell.

4. Fokozott átvilágítás (EDD)

Fokozott ügyfél-átvilágítás (Enhanced Due Diligence, EDD) alkalmazandó különösen az alábbi esetekben:

• az ügyfél politikailag exponált személynek (PEP) minősül, vagy ilyen személy közeli hozzátartozója, illetve vele szoros kapcsolatban álló személy
• az ügyfél magas kockázatú országból vagy területről származik
• a tranzakció jellege, volumene vagy gyakorisága szokatlan, a szokásos ügyletmenettől eltér
• az ügyfél üzleti tevékenysége vagy vagyoni helyzete nem áll arányban az általa kezdeményezett tranzakciókkal

Fokozott átvilágítás esetén a vagyonforrás (Source of Wealth, SOW) és a pénzforrás (Source of Funds, SOF) igazolására szolgáló dokumentumok is bekérhetők.

5. Nyilvántartás és adatkezelés

Az ügyfél-azonosítás és ügyfél-átvilágítás során rögzített adatok és dokumentumok megőrzési ideje legalább 8 év, amely az ügyfélkapcsolat megszűnését vagy az egyszeri tranzakció teljesítését követő naptól számítandó. A nyilvántartás tartalmazza különösen:

• az azonosítás időpontját
• az azonosítás módját
• az ellenőrzött dokumentumok típusát és azonosító adatait
• az átvilágítás eredményét

Az adatkezelés a hatályos adatvédelmi jogszabályoknak, így különösen az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) és a vonatkozó magyar jogszabályok előírásainak megfelelően történik.

6. Gyanús tevékenység jelentése

Ha megalapozott gyanú merül fel arra, hogy egy tranzakció pénzmosáshoz vagy a terrorizmus finanszírozásához kapcsolódik, haladéktalanul bejelentés megtétele szükséges az illetékes hatóságok felé. Gyanús tevékenységre utaló körülmények lehetnek különösen:

• szokatlanul nagy összegű vagy indokolatlanul gyakori tranzakciók
• az ügyfél a szükséges adatok, információk vagy dokumentumok megadását megtagadja, késlelteti, vagy ellentmondásosan teljesíti
• az ügyfél nyilvánvalóan hamis vagy hamisított dokumentumokat nyújt be
• a tranzakció gazdasági vagy jogi célja nem értelmezhető, vagy azzal kapcsolatban az ügyfél érdemi magyarázatot nem ad

A bejelentési kötelezettségről az ügyfél nem tájékoztatható (tipping-off tilalom).

7. AML-tisztségviselő és belső ellenőrzés

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni szabályok végrehajtásáért kijelölt AML-tisztségviselő felel. Feladatai különösen:

• a szabályzat gyakorlati alkalmazásának felügyelete
• a munkatársak rendszeres AML/KYC képzésének koordinálása
• kapcsolattartás az illetékes hatóságokkal
• kockázatok rendszeres értékelése és a tranzakciók folyamatos monitorozása
• javaslattétel a szabályzat módosítására és aktualizálására

A munkatársak a rájuk vonatkozó oktatásokon való részvétel útján kötelesek a pénzmosás elleni és ügyfél-azonosítási kötelezettségek tartalmát megismerni.

8. Kockázatalapú megközelítés

Az ügyfelek, a tranzakciók és a nyújtott szolgáltatások kockázati besorolása folyamatosan történik. A kockázati szint meghatározásánál különösen az alábbi tényezők vehetők figyelembe:

• az ügyfél személye és jogállása (természetes vagy jogi személy, PEP-minőség)
• az ügyfél földrajzi eredete vagy szokásos tartózkodási helye
• a tranzakció típusa, célja, összege és gyakorisága
• az igénybe vett termék vagy szolgáltatás jellege

Alacsony kockázatú ügyfelek esetén egyszerűsített átvilágítás alkalmazható, magas kockázati szint esetén fokozott átvilágítás szükséges.

9. Együttműködés hatóságokkal

A Szerencsejáték Felügyeleti Hatósággal és a Magyar Nemzeti Bankkal folyamatos szakmai kapcsolattartás szükséges. Hatósági megkeresés esetén a kért adatok és dokumentumok haladéktalanul rendelkezésre bocsátandók. Hatósági ellenőrzések során teljes körű hozzáférést kell biztosítani a releváns nyilvántartásokhoz, belső eljárásokhoz és dokumentumokhoz.

10. A szabályzat hatálya és módosítása

Jelen szabályzat valamennyi ügyfélre és tranzakcióra kiterjed, amely a platformon, illetve a szolgáltatás igénybevételével valósul meg. A szabályzat jogszabályváltozás, hatósági előírás, belső kockázatértékelés vagy egyéb indokolt körülmény alapján bármikor módosítható. A módosításokról az SFO értesítést kap, és a módosított szabályzat az ügyfelek számára hozzáférhető módon kerül közzétételre.